20 eves a prevencio kft.

nemzetközi konferenciák

2011.06.27-2011.07.01
Aalborg, Dánia
Forum Acusticum 2011
http://www.fa2011.org/

2011.09.04-2011.09.07
Osaka, Japán
InterNoise 2011

Bírságolható-e a társasház a saját kazánházának zaja miatt?

Egy budapesti társasház lakója a lakása fölött lévő kazánház zaja miatt fordult az önkormányzathoz. Az önkormányzat felkérésére elvégeztük a zajvizsgálatot, és megállapítottuk, hogy a kazánháztól származó zaj nem felel meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete szerinti határértéknek.

Tekintve, hogy a panasz már több éve fennáll, és már több vizsgálat is kimutatta a határérték-túllépést, az önkormányzati ügyintéző az a kérdést tette fel, hogy – a zajcsökkentés kikényszerítésére – alkalmazhatja-e a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerinti bírságot.

 

Az egyértelmű, hogy a védendő helyiségre vonatkozó zajterhelési követelmények az adott zajra érvényesek, mivel a KvVM-EüM e. rendelet 6. § (4) a) pontja kifejezetten említi a kazánokat.

Az ügyben Parászka Violától arra kértünk választ, hogy a kazánház a Korm. rendelet szerinti „üzemi zajforrás”-nak vagy esetleg a „magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenység”-nek minősül-e.

A következő, részletes választ kaptuk:

1) Magánszemélyről a társasház-közösség esetében nem beszélhetünk. Azt az elképzelést, miszerint a lakóközösség azért nem bírságolható, mert magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységekre nem terjed ki a rendelet hatálya, el kell vetni.

2) A kérdés valójában az, hogy a kazánház tekinthető-e üzemi zajforrásnak. Ezzel kapcsolatosan a Korm. rendelet 2. § i) pontja az alábbiak szerint rendelkezik.

2. § E rendelet alkalmazásában:

i) üzemi zaj- vagy rezgésforrás: az e), f) és h) pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli - közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő - járműhasználat, járműmozgás, rakodás;

Csak abban az esetben lehet tehát a rendelet szerinti üzemi zajforrásokra szereplő szabályokat alkalmazni, ha a zaj valamilyen termelő vagy szolgáltató tevékenységből származik. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. Törvény 2. § l) pontja a szolgáltatási tevékenység fogalmát az alábbiak szerint definiálja:

l) szolgáltatási tevékenység: bármely önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység, kivéve a termelő tevékenységet és a közhatalom gyakorlását,

 A társasházak házközponti kazánjának üzemletetése során azonban nem lehet szó üzletszerű tevékenységről, hiszen a kazánokat a lakóközösség nem nyereség elérése érdekében üzemelteti. A társasházi törvény értelmében a tulajdonostársak közös céljait szolgáló épület berendezések – így a házközponti kazán is közös tulajdonban vannak. A közös tulajdont a törvény értelmében a tulajdonostársak mindegyike jogosult használni, az ehhez kapcsolódó költségeket pedig egy a törvényben maghatározott elv szerint szétosztják egymás között. A szükséges hőt tehát a tulajdonostársak saját céljaikra közösen termelik meg, a hőtermelésből nyeresége senkinek nem származik. Gazdasági tevékenységről (és ezzel együtt szolgáltatásról) nem beszélhetünk, ép ellenkezőleg, önellátásról van szó.

2003. évi CXXXIII. törvény
a társasházakról

1. § (2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.

23. § (1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.

24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”

Társasházi törvény 4/A. §

A társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

A Ptk. 139-146. §-a tartalmazza a közös tulajdon birtoklására vonatkozó szabályokat, amely összhangban van a társasházi törvénnyel.

Ptk 140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.

Összefoglalva:

A társasházak lakói között a közös tulajdonban álló vagyontárgyak üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos jogviták kizárólag polgárjogi eszközökkel kezelhetőek.

Parászka Viola

A társasházi kazánháztól származó zaj ellen tehát nem a 284/2007. Korm. rendelet alapján, hanem a birtokvédelmi eljárás keretében lehet eljárni. (A szerk)

  • Elérhetőségek

    cím 1114 Bp, Bartók Béla út 15/a.
    levelezési cím 2600 Vác, Dolmány u. 5.
    telefon +36 1 783-4782
    mobiltelefon +36 30 987-0415
    e-mail Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Powered by Joomla!. Valid XHTML and CSS.