A zaj emberre gyakorolt hatása

A zaj kétféle úton károsíthatja az emberi szervezetet: vagy a belsőfül vagy a központi idegrendszer kóros működését váltja ki.

A zaj élettani hatása függ a zaj erősségétől, a rezgésszámtól, az időbeni változástól és a zajhatás időtartamától.

A zaj már 25 dB fölött nemkívánatos reakciókat válthat ki.

25 – 60 dB között pszichés tünetek jelentkeznek, melyek az egyéni érzékenységtől is nagyban függenek:

a zaj megzavarja az alvást (már 20 – 30 dB fölött), hatására fáradtság, ingerlékenység, levertség jelentkezik.

Az ember nem tudja a figyelmét a szellemi tevékenységre fordítani.

65 – 80 dB között a zaj vegetatív panaszokat okoz, megzavarja a keringés és emésztés állapotát, növeli az oxigénfogyasztást, csökkenti a nyálelválasztást, emeli a vércukorszintet stb.

Stresszhatást vált ki, és ezzel pl. a hipertóniások és a fekélybetegségben szenvedők állapotát kifejezetten ronthatja, ill. a tartósan fennálló ilyen körülmények között ezen betegségek gyakorisága is növekedhet.

A zaj valószínűleg szív- és érrendszeri betegségek kockázati faktorának tekinthető.

Az ilyen zajok azon kívül, hogy magatartásbeli változásokat okozhatnak, zavarják a beszédértést és a koncentrálóképességet. A figyelem és a szellemi teljesítőképesség csökkenése révén már ilyen mértékű zajexpozíció is növeli a balesetek gyakoriságát.

A zaj, mint minden külső zavaró tényező a szellemi erőkifejtést igénylő munkát erősen nehezíti, pl. a tanulók szellemi teljesítőképességét is rontja.

A legkellemetlenebb az, hogy az ilyen erősségű zaj hatására ezek a reakciók az akaratunktól függetlenül is bekövetkeznek, ilyen tekintetben tehát a zajhoz nem lehet hozzászokni.