Tiszafüred, 2010. október 20.-22.
2010. évben Tiszafüreden, a Tisza Balneum Hotel Konferencia és Welness Központban került megrendezésre a szokásos évi zajvédelmi szeminárium.
A szeminárium előadásai továbbra is a zajvédelem időszerű, a szakembereket, a hatóságokat és az érintetteket leginkább foglalkoztató kérdésekkel, problémákkal foglalkoztak. Volt persze egy-két olyan előadás is, amelynek már a címe alapján lehetett sejteni, hogy nem hagyományos előadásra számíthatunk.
A konferencia három napján az előadások egy része a közel három éve hatályba lépő új zajvédelmi szabályozással, annak gyakorlati végrehajtása során a hatósági, szakértői munkában megjelenő problémáival, kérdésekkel, javaslatok megfogalmazásával foglalkozott.
A szemináriumon továbbra is több előadás hangzottak el a zajtérképezés fontosságáról, hasznosságáról, jelentőségéről.
Az elhangzott előadások továbbá olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a szélerőművek zajkibocsátásának számítása, a létesítésük engedélyeztetése, zajcsökkentési megoldások ismertetése, a repülési zaj vizsgálata, szabályozási problémái.
Néhány előadás igen érdekes témával foglalkozott, úgymint az alapzajról másként, a tinnitus-jelenség, módszertani levél, tizenkét nap, munkahelyi ártalom-e a hivatásos zenélés.
A Szemináriumot a hagyományokhoz híven Egyesületünk Főtitkára Kvojka Ferenc nyitotta meg, aki köszöntve a résztvevőket beszámolt az elmúlt időszakban történtekről.
Ugyancsak hagyományokhoz híven díjazásban részesült a Szemináriumra legelsőként jelentkező résztvevő.
A Szemináriumon meghívott vendégként második alkalommal vett részt Babai-Belánszky Tamás, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája képviseletében. Első előadóként tartott előadásában arról a Biztos által kezdeményezett jogi adatbankos kutatásról adott tájékoztatást, amelynek kettős célja volt. A kutatás egyrészt a környezetvédelmi hatóságoknál a közigazgatási eljárások során kialakult jó gyakorlatok megismerésére, elterjesztésére, másrészt pedig a környezetvédelmi hatóságok eljárásai során felmerült jelentős jogalkotási, jogalkalmazási problémák megismerésre, összegyűjtésére, a jogalkotás fejlesztésére irányul. A jogi adatbankos kutatás zaj-és rezgésvédelmi témakörében a kutatás részeként megbeszélést, konzultációt tartottak a zaj-és rezgésvédelemmel összefüggő jogszabályok jogalkalmazási tapasztalatairól, a felügyelőségek által jelentősnek ítélt, a jogi szabályozásra visszavezethető, illetve attól független egyéb problémákról. A kutatás során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy az eljárások során kialakult jó gyakorlatokat is megismerjék. A jogi adatbankos konzultáció eredményeinek értékelését, összegzését kutatási jelentésben rögzítették.
A következő előadásban Parászka Viola a Vidékfejlesztési Minisztérium Képviseletében a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 49/2002/EK irányelv felülvizsgálatáról adott tájékoztatást. Beszámolt a végrehajtás tapasztalatairól, a konzorcium által feltárt problémákról, a további feladatokról.
Tervezett a zajtérkép készítés módszereinek harmonizálása, egységes határértékek/célértékek bevezetése, a felülvizsgálat további meneteként, ha szükséges, akkor javaslattétel az irányelv módosítására, a jogalkotási folyamat megindítása.
Pataki Károly szakértő előadásában a „Szakértői módszertani levél”-ről beszélt, amely az egységes környezetértékelési gyakorlat egyik jövőbeni (lehetséges) eszköze lehet. A MISZK Környezettudományi Szakbizottság által javasolt és előkészítés alatt áll: „Szakértői módszertani levél az emberre ható környezeti zaj vizsgálatáról és értékeléséről”. A Szakbizottság az elkészítéséhez minden szakember közreműködésére számít.
Ezt követően igen érdekes előadást hallottunk Hajdú Sándor előadásában, aki a túl csendes közúti járművekkel kapcsolatos problémákról beszélt. A túl csendes jármű mozgása a vizsgálatok alapján a gyalogosok részére általában veszélyes, a csökkent látású gyalog közlekedők részére pedig kifejezett kockázatot jelent. Most még csak ajánlás a csendes autók hallhatóvá tétele, de várhatóan legkésőbb az elektromos autók tömeges terjedésével törvénybe is foglalják azt.
Érdekes és tanulságos előadás hangzott el a repülési zajjal kapcsolatos vizsgálatokról, szabályozási anomáliákról (Hirka Ferenc), valamint az éjszakai repülési műveletek speciális zajproblémáiról (Jakab Attila).
A következő előadás (Czibulka Melinda) a „Zavarás (Public nuisance)” címmel arról a kedvezőtlen hatásokról, „kellemetlenségről” számolt be, amelyek életminőségünket befolyásolják, és szó volt továbbá ezek megelőzési lehetőségeiről.
A következő két előadás olyan témával foglalkozott, melyek a zajhatásokkal kapcsolatosak, mégsem a zajvédelmi szabályozás témakörébe tartoznak. Muntag András az alapzajtól másképpen címmel a tücsök, a szöcske, a kabóca adta hanghatásokról tartott igen érdekes előadást.
Jobbágy Gyula előadásában azokról a zajpanaszokkal kapcsolatos tapasztalatairól számolt be, amikor a zaj nem zaj, amikor a fülzúgás mint tünet a panasz kiváltó oka.
A következő nap a zajtérképezés témájában tartott előadásokkal kezdődtek. Előadást hallottunk a Konstancai kikötő, Közép-Európa legnagyobb ipari létesítményének zajtérképezéséről (Bite Pál…), a készítés közbeni tapasztalatokról, eredményekről. A következő előadás (Bite Pálné…) Százhalombatta város zajtérképe és csendes övezetei kijelöléséhez kapcsolódó vizsgálatokról, eredményekről, a kijelölés menetéről szólt.
A versenypályáktól származó zaj becslését SoundPLAN szoftverrel végezték el, és három pálya illetve verseny (Euro-Ring, Balatonring, Kukucsring) esetében mutatta be az előadó (Dombi István…)a zajbecslés módszerének lépéseit. Az előadás a vizsgált létesítmények és környezetük zajszempontú jellemzéséről, a hatásterületek zaj- és rezgésvédelmi szempontú lehatárolásáról, a zajterhelés vizsgálatáról, értékeléséről, a verseny alatti zajterhelés meghatározásáról szólt.
Szakmailag is igen értékes információkhoz jutottunk a következő előadásokban (Kiss András, Pantó Katalin Judit), úgymint a zajmérés/ térképezés/monitorozás kapcsolata, lehetőségei, valamint a kapcsolódó előadásban a helyszíni mérések összehasonlításának bemutatásában a mérési helyszín általános bemutatása, a mérési módszerek bemutatása, összehasonlítása, a szakaszos mérés esetére megállapított
Kéjjel = -3 dB korrekció helytállóságának vizsgálata,
Kéjjel korrekciós tag meghatározása a forgalmi viszonyok függvényében.
A következő szekció két előadásában (Geréb Gábor, Berndt Mihály) még további ismereteket kaptunk a zajtérképezés alkalmazási módjáról, illetve a zajtérképezés fontosságáról.
Hallottunk előadást az időjárás zajterjedést befolyásoló hatásáról, a szél és a zaj viszonyáról, a zaj és a szélirány és –sebesség közötti összefüggés vizsgálatáról (Kvojka Gergely). A részletes vizsgálat adatai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a zajszinteket a szélirány befolyásolja, de a szélsebesség kevésbé.
Érdekes előadás hangzott el a szélerőművek hangterjedésének számításával kapcsolatosan (Mészáros Ferenc). Az előadásban különböző számítási módszerekről hallottunk, de a végső megállapítás az volt, hogy a szélerőművek esetén az egyetlen hatékony védekezés a kellő távolság, illetve a szélerőművek megfelelő elhelyezésékor a megítélési szint meghatározása alapvető fontosságú, valamint hogy a védőtávolság jogszabályba foglalásával a szélerőművek engedélyezése is egyszerűbbé válik.
A délutáni előadássorozat már a KEREKASZTAL beszélgetéshez nyújtott alapot, amely témája a „zajvédelmi szabályozás kérdései” volt.
A megalapozó előadásokban hallhattunk a zajvédelmi szempontú hatásterületnek a jogszabályi alkalmazása során felmerülő problémáiról (Kocsis Edit), a zajkibocsátási határérték és a hatásterület kapcsolatáról, valamint javaslatot az engedélyezési eljárásokra vonatkozó jogszabályok módosításaira.
A következő előadásban a jogi,- műszaki szabályozás módosításának szükségessége került bemutatásra, néhány konkrét eseten keresztül bemutatva a hatóság, a szakértő, az üzemeltető dilemmáját vonatkozóan (Ropoliné Lázár Mária).
A szekció harmadik előadásában az előadó a zajpanaszok kivizsgálásával kapcsolatos problémákat fejtegette (Szentmiklóssy Bertalan).
Az ezt követő KEREKASZTAL beszélgetés, “vita” akár napestig is eltarthatott volna, olyan sokunkból kikívánkozott az a sok kérdés, probléma, amivel a napi munkánk során meg kell küzdenünk, de hogy az egész ne váljon parttalan vitává, megegyeztünk abban, hogy
MINDENKI írásban juttatja el gondolatait, javaslatait a jogszabály módosításával kapcsolatban az OPAKFI-hoz 2010. november 20-ig.
Az ezt követő szünet után került sor a Zaj- és rezgéscsökkentési Szakosztály 4 évente esedékes Vezetőség-választására, melynek eredményéről külön cikkben számolunk be.
A harmadik napi előadássorozat egy igen érdekes című előadással kezdődött, „Tizenkét nap, amely megrengette a környezeti zajvédelmet”, és maga az előadás igen lényegi kérdésekkel foglalkozott (Sinkó György). Elsősorban értelmezésbeli kérdéseket feszegetett, amelyekkel szinte minden zajjal foglalkozó szakember szembe találja magát. Miért 12 alkalom, 11 napig korlátozás nélkül zajonghat egy üzem, miért csak az üzemi zajra vonatkozik a 12 alkalom, ezekkel kezdődött a kérdés sorozat. Az előadás végén javaslatot is ad az előadó a további szükséges intézkedésekre.
A következő két előadás ugyancsak érdekes témával foglalkozott, úgy mint az impulzusos zajok elleni egyéni védelem a katonai lőtéren (Márkus Miklós), és munkahelyi ártalom-e a hivatásos zenélés (Márkus Péter).
A továbbiakban, részletes előadásban számoltak be az előadók az általuk elvégzett zajcsökkentési munkákról
(konténerbe épített gázmotor zajcsökkentése, Marosy Géza, illetve zárt belső udvarba telepített folyadékhűtő berendezések zajcsökkentése, Polyák Attila) és a munka során szerzett tapasztalatokról, eredményekről.
Egy előadás erejéig visszatértünk a szélerőművekhez, azoknak is az engedélyezése során szerzett tapasztalatokról hallhattunk érdekes előadást (Mészáros Ferenc).
A további előadások a légszigetelés tervezési módszereinek összehasonlításáról (Szakács György), valamint a CDM rendszerű úsztatott padlószerkezetek lépéshangszigetelés-javításának az ÉMI laboratóriumában végzett méréseiről szóltak (Horváth Zoltán).
„Az audio display és a zaj” című előadásban (Illényi András) többek között az AD display alkalmazások bővülésének lehetőségeiről, a zajesemények áttekintő AD megjelenítéséről kaptunk érdekes információkat.
A szemináriummal párhuzamosan rendezett kiállításon cégek mutatták be az általuk gyártott, illetve forgalmazott termékeket, műszereket, zajcsökkentési megoldásokat, zajszámítási és zajtérképezési szoftvereket.
Kiállítóként bemutatta műszereit a Józsa és Társai 2000 Kft., a SPRECTRIS Components Kft., valamint a SOUNDBOOK HUNGARY Kft.
A Szemináriumon résztvevők számát tekintve (96 fő), valamint a zárszóban ismertetett statisztikai számok hallatán is megállapíthatjuk, hogy ismét sikeres konferenciát tudhatunk magunk mögött, köszönhetően a szervezőknek és résztvevőknek egyaránt.
Csak megerősíthetjük, hogy a korábbi évekhez hasonlóan most is értékes és hasznos információk birtokába jutottunk és tovább gyarapítottuk ismereteinket.
Úgy gondolom, hogy továbbra is elmondhatjuk, Mindannyian úgy távoztunk Tiszafüredről: jövőre is együtt valahol máshol.
A beszámolót összeállította:
Ropoliné Lázár Mária