A háttérterhelés és az L95 fogalma az MSZ 18150-1 1998-as módosításával került be a környezeti zajvédelem hazai szabályozásába.

A szabvány 6. pontjának bevezetőjében a következő szerepel:
A háttérterhelés vizsgálatának célja: valamely zajforrás (a továbbiakban új zajforrás) létesítésével kapcsolatban az új zajforrás nélküli követelményérték előírásához a zajterhelés meghatározása.
Egy új zajforrás környezeti hatása tekintetében háttérterhelésnek a tervezett zajforrással azonos típusú zajforrásoktól származó együttes zajterhelést kell érteni.

Az első bekezdés megfogalmazása számomra maga a balladai homály, mert nem tudni, hogy ezek követelményértékek kire és mire vonatkoznának. Csak arra tudok gondolni, hogy olyan országokban van létjogosultsága, ahol az alap(háttér)terhelés (az alapállapot védelme) része a követelményértékeknek.

 

Majd a 6.4.1 pontban

b) Ha (a 6.1 szakasz szerint kijelölt mérési pontokon) más üzemi zajforrás hatása nem észlelhető, akkor a háttérterhelés az (4.1.5. szakasz szerint mért) L95 95%-os A-hangnyomásszint.

A szabvány nem részletezi – igaz nem is feladata – mikor és miért, milyen értelemben tekinthető az L95 háttérterhelésnek. Ez azért is kíváncsivá tesz, mert a közlekedési zajforrások vizsgálatánál hasonló szituációban (6.4.2. b) pont) háttérterhelésként az LAeq-t kell meghatározni.
Más szempontból is vitatható ez a meghatározás, mert azokban az országokban, ahol a határérték meghatározásakor a háttérterhelés értéke is számít, gyakran az L90 értéket veszik alapul.

2008-ig viszonylag kevés esetben lehetett találkozni zajvizsgálati jegyzőkönyvekben az L95 használatával. A 284/2007. (X. 29.) Korm r. megjelenésével azonban úgy tűnik, hogy mentőövet jelent a hatásterület és a háttérterhelés meghatározásának káoszában fuldoklóknak.
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, nézzük meg a jogi szabályozás erre vonatkozó előírásait.

A 284/2007. (X. 29.) Korm r. alapján:
2. §. ……..
l) háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés;

5. § (1) Amennyiben jogszabály hatásterület bemutatását írja elő, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.
(2) A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni…..

A Korm r. a leírtak szerint egyértelműen meghatározza azt, hogy mi a háttérterhelés, és ki sem tér arra az esetre, ha azonos típusú zajforrás nincs a hatásterületen.
(Megítélésem szerint nem is szükséges erre kitérni, mert elvileg mindig van azonos forrás szerinti terhelés csak mérhetetlenül, észlehetetlenül kicsi. Ez némileg emlékeztet az MSZ 13-111: 1985 szerinti LAE = 70 dB határérték problematikájára, a 15 évvel ezelőtti időkből)
A megfogalmazás (2.§ l)) fő problémája az, hogy a hatásterület fogalmát alapfogalomként nem definiálja, csak a meghatározási módját adja meg, részben a háttérterhelés fogalmára alapozva, ráadásul pont azokban az esetekben, amikor ennek tényleges jogi relevanciája van, pl. a határérték kiadásakor.– id. r. 6. § (1) a, b, c.

Az 5. §-ban leírtakat csak azért emeltem ki, mert implicit módon azt is rögzíti, hogy a hatásterületet (háttérterhelést) méréssel és számítással is meg lehet határozni.

93/2007. (XII. 18.) KvVM r. 2. sz. melléklete ugyanakkor a következőket írja elő:

……

2. A mérés lefolytatása
A mérés folyamán (a mérőberendezés kiválasztásánál, a mérési pont és időtartam megválasztásánál, a mérési eredmények meghatározásánál, beleértve a háttérterhelés és a zaj esetleges impulzusos vagy keskenysávú jellege miatt szükséges kiegészítő mérési eredményeket is stb.) az MSZ 18150-1 vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

Ebből a megfogalmazásból azt olvashatjuk ki, hogy a méréssel történő meghatározáskor – azonos típusú zajforrások hiányában – az L95 értéket kell háttérterhelésnek tekinteni.

Ez az előírás így nincs teljes összhangban a jogszabályi hierarchiában magasabb rendű 284/2007. (X. 29.) Korm r. előírásával, de további ellentmondások is vannak:

  • Mi lesz akkor a vonatkoztatási idő, amikor az L95 értékben a szél és állatzajok is megjelennek, vagy csak azok vannak jelen (tanyavidék), amelyek ráadásul nem is képezik a környezeti zajvédelem tárgyát az 1995. évi LIII t.v. szerint.
  • A hatásterületet (háttérterhelést) méréssel és számítással is meg lehet határozni a 284/2007. (X. 29.) Korm r. alapján. Ha nincs a környezetben azonos típusú zajforrás, akkor a számításból az következik, hogy a háttérterhelés legalább 10 dB-lel kisebb, mint a határérték. Ennek ellentmondhat azonban a mért L95 érték. Melyik az igazi?
  • Az L95 érték egy adott terület esetén is jelentősen különbözhet a terület egyes pontjain (sőt akár egy épület utcai és udvari homlokzata előtt) és lehet, hogy a telepítendő zajforráshoz közelebb magasabb, ami a hatásterület határát jelentheti, holott távolabb alacsonyabb – hol lesz ekkor a hatásterület határa, pl. az épület a hatásterületen van-e?
  • A magyar környezeti zajvédelmi szabályozás LAeq számérték alapú. Az egyenértéket egy statisztikai értékkel összehasonlítani olyan, mint az alma és a körte összehasonlítása (az sem lehetetlen, mert pl. mindkettőnek van tömege, térfogata stb.). Így azonban a rendszer nem teljesen koherens.
  • A magyar szabályozásban a különböző típusú zajforrások határértékeinek rendszere egymástól független, ebből a rendszerből inkább az következik, hogy a hatásterület meghatározásakor is csak az azonos típusú zajforrásokat hasonlítsuk össze. (Ne felejtsük el: a háttérterhelés vizsgálatának egyik célja annak megállapítása, hogy kell-e a KN korrekciót alkalmazni a zajkibocsátási határérték megállapításakor.)
  • A megítélés alapja a legkedvezőtlenebb (folyamatos) időszak (8 óra,½ óra). Ebből a szemléletből az olvasható ki, hogy a legnagyobb kiterjedésű hatásterület (a legalacsonyabb háttérterhelést) kell meghatározni, ami elvileg egy éjszaka teljes végigmérését is jelentheti. (Nem hiszem, hogy akik az L95 értéket használják ez megfordul a fejükben – nekem sem fordulna meg.) Akkor melyik fél óra, vagy esetleg a teljes 8 óra, ha a háttérterhelést a közlekedési zaj okozza?

Összefoglalva: a véleményem szerint egyszerűbb és kevesebb ellentmondást jelent, ha az azonos típusú zajforrás hiányában a hatásterület határát az (LTH-10) érték alapján határozzuk meg. Az igaz, hogy ez gyakran (az 1. és 2. beépítési kategóriában) indokolatlanul nagy területet jelent, de az (LTH-10) értéket lehetne csökkenteni, és szerintem kell is.

Sipos László

(A nyáron jól kipihenjük magunkat, és utána vitatkozunk,

-A szerk.)