A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnál jelenleg áll előkészítés alatt a Környezetipari Stratégia előkészítése. A stratégia célja olyan keretek biztosítása, amely egyszerre szolgája a hazai környezetvédelmi termékeket előállító vagy szolgáltatásokat nyújtó cégek növekedését, valamint a környezetvédelmi előírások teljesítésére kötelezett iparágak termelékenységének és versenyképességének a javítását.
A környezetvédelmi tárca ebben a munkában szakmai közreműködőként vesz részt.
A zajvédelmi szolgáltatásokat nyújtó vagy zajvédelemi termékeket előállító cégek jelenlegi helyzetének, növekedési lehetőségeinek felmérése érdekében a gazdasági tárca a minisztériumunkkal közösen összeállított egy kérdőívet.
A következőkben a vállalkozások által kitöltött kérdőívek feldolgozásának eredményeit ismertetjük.

Helyzetkép

(A kérdőívre beérkezett válaszok alapján)

A kiküldött kérdőívekben található kérdések elsősorban a Magyarországon működő zaj- és rezgésvédelemhez kötődő cégek jelenlegi helyzetét mérte fel. Ezen belül a vállalkozások méretét (alkalmazottak száma, költségvetés), elsődleges tevékenységüket, és a jövőbeni- hazai és Európai Unión belüli- terveiket próbálta összehasonlítani.

Mindezek alapján a következő állapítható meg:

• A cégek nagy része szolgáltatást végez, bizonyos részüknek ebből származik a teljes árbevétele.
• Szinte mindegyik mikro, kis és középvállalkozó.
• A cégeket elsősorban jogszabályi kötelezés miatt veszik igénybe a megrendelők, csupán kis százalékuknál jelenik meg okként az ISO rendszernek való megfelelés.
• A gazdasági válság után nagyjából kijelenthető, hogy az elmúlt egy évben a cégek megrendelési állománya nem változott.

Az előbb felsorolt pontok egy általános helyzetképet adnak az ipar jelenlegi helyzetéről.

A továbbiakban azok a pontok kerülnek részletezésre, amelyeken érdemes lenne fejleszteni, illetve azokon változtatni, az ipar fejlődése érdekében.

Az első és legszembetűnőbb dolog, hogy a cégek jelentős része nem, vagy csak kismértékben végez szolgáltatást külföldön. Ezen a jövőben mindenképpen érdemes lenne alakítani, mivel a kelet-európai piac még viszonylag kihasználatlan, és a földrajzi elhelyezkedés miatt is, Magyarország előnyösebb helyzetbe kerülhetne.
Érdekességként meg lehet jegyezni, hogy a külföldi munkába történő bekapcsolódás esetében nem számottevő feltétel az állami támogatás, vagy a külföldi jogszabály ismerete. Sokkal inkább egyéb feltételek hatnak közre.
Ezen okok közzé sorolható:

• a piacok és a piaci szereplők jobb ismerete,
• megfelelő piaci igények, megfelelő külföldi partner,
•  versenyképes alaptermékek,
• szakértői jogosultság egységessé tétel.

A fentebb említett néhány feltételt lehetne tüzetesebben megvizsgálni, hogy melyek azok, ahol az állam és az ipar együtt tud működni ezek megoldásában, illetve melyek azok, ahol csupán költségmentes állami segítség – nagykövetségek közreműködése, jogszabály lefordítása, EU közreműködés – szükséges.

Alapvetően pozitívumként említhető, hogy a válaszolók több mint fele tervezi középtávon cégének bővítését. Itt elsősorban a zajvédelem fejlesztéséhez, valamint a zajtérképezéshez kapcsolódó bővítések jelenhetnek meg. A kérdés az, hogy mivel lehetne elősegíteni, hogy minden ide kapcsolódó cég tervezzen bővítést a következő években.
A cégek jelenleg a belföldi piac kicsi, mindössze 10%-os növekedését várják az elkövetkező évekre, de ez még mindig többnek mondható, mint amit az Európai Unió piacának, illetve az EU kívüli piacnak jósolnak, amely megítélésük szerint 7-8%- körülire várható. Ehhez kapcsolódik, hogy minden cég a saját növekedését, az elkövetkező években, 0-20% közzé helyezte. Ezeket a számokat egy kicsit meg kell nézni. Az EU-ban jövő évtől előírás lesz a nagyobb városok zajtérképezése. Felmerül a kérdés, hogy ez miért nem hat a hazai, illetve az EU belüli piacra pozitívan? Milyen akadályok játszanak közre abban, hogy a fentebb említett növekedések a hazai ipar tekintetében magasabbak legyenek?

Az összes válaszadó problémaként jelölte meg, a pénzügyi, illetve a gazdasági okokat. Itt megállapítható, hogy valamilyen szinten a válság hatása is érezhető. Ami viszont figyelmet érdemel, és szintén sokan okként jelölték meg, az a K+F innováció hiánya, illetve a műszaki szabályozás. Az utóbbinál jogszabály módosítással lehetne javítani a helyzeten, de a K+F innováció esetében is némiképp lehetne változtatni a dolgokon, ha az állam és az ipar- azon belül is a szakmai szövetségek- között egy konszenzus jönne létre. A kutatás-fejlesztés esetében a szükséges intézkedések meghatározásánál segítséget jelentene, ha a szakmai szervezetek bemutatnák, hogy pontosan mire lenne szükség ahhoz, hogy ez a továbbiakban ne jelentsen a vállalkozásoknak akadályt.

Érdemes szemügyre venni az egyéb feltételeket is, amelyek a vállalkozások fejlődésében közrehatnak:

1. jogszabályok, és a közbeszerzési szabályok kuszasága 
2. a tudás, a megfelelő szakismeret hiánya

Az 1. pont esetében állami és ipari együttműködéssel lehetne változtatni a szabályozókon (akár jogszabályok, akár közbeszerzési szabályok tekintetében).

A 2. pont tekintetében, az oktatási rendszer megreformálásával, illetve a szakértői engedély kiadásának szigorúbbá tételével elősegíthető a tudás és a szakismeret fejlődése.

A vállalkozások véleménye alapján a jövőben a zajtérképezés, a zajszigetelés, illetve zajhoz kapcsolódó monitoring indulhat fejlődésnek. Mindezeket figyelembe véve, azt kellene elősegíteni, hogy a hazai cégek minél többen, és minél nagyobb mértékben be tudjanak ezekbe kapcsolódni.

Összefoglalva:

A visszaküldött válaszok egy egységes képet adtak arról, hogy milyen állapotban van ma a hazai zaj- és rezgésvédelemhez kapcsolódó ipar.
Nagy részük szolgáltatást nyújt, de csak kevesen dolgoznak külföldre is. Ahhoz, hogy ez a helyzet javuljon az általuk említett feltételeket kell megoldani, akár állami beavatkozás útján is.
A vállalkozások jelentős része a következő években bővíteni kívánja cégét, habár a belső piac növekedését viszonylag kicsire prognosztizálják.
Különböző eszközökkel elő lehetne segíteni, hogy mind a hazai, mind a külföldi piacon a magyar befolyás növekedjen, ezáltal többen tudjanak bekapcsolódni, és még többen tudják cégüket bővíteni.
Ezt elsősorban a különböző problémák – pénzügyi, gazdasági, műszaki szabályozás, egyéb okok – megoldásával lehetne elősegíteni.

Az mindenképpen kiemelendő, hogy annak érdekében, hogy a jövőben a zaj- és rezgésvédelemhez kapcsolódó cégek, vállalkozások fejlődésnek induljanak, ahhoz az ipar és az állam között egy szorosabb együttműködésre van szükség. Illetve az iparon belül is aktív jelenlét szükséges.

Parászka Viola