A médiában felmerült a labdarúgó világbajnokság kapcsán, a szurkolói duda, a vuvuzela veszélyességének kérdése hallásvédelmi szempontból. A közegészségügyi megítéléshez egy ilyen eszközzel néhány zajszintmérést végeztem.
Az eszköz melyhez hozzájutottam hivatalos sportszergyártó nagycég terméke, egy rövid, 30 cm‑es duda, az oldalában dombornyomásos piktogram figyelmeztet: ne dudálj más fülébe. Az eszköz fröccsöntött műanyagból készült, egyszerű tölcséres végű cső. Speciális hangkeltő eszköz, síp vagy rezgőnyelv nincs benne, a trombita hangszerhez (kürthöz) hasonlóan ajakpréseléssel kell megszólaltatni.
Egy lélegzetvétellel jónéhány másodpercig lehet hangot kelteni. (A Dél-Afrikában használatos vuvuzellák hosszabbak, 65 cm-esek.)
A hangtölcsértől 10 cm távolságban tartott mikrofonnal megállapított, mért zajszintek egy-egy megszólaltatás esetén:
Átlagos zajszint (a folyamatos hangerősség):
LAS = 105-110 dB között.
Legnagyobb C-peak hangnyomásszint:
LCpeak = 140,1 dB.
Legnagyobb A-Imp hangnyomásszint:
LAI = 128,7 dB.
A csúcs hangnyomásszintek a megszólaltatás kezdő pillanatában a szájból kipréselt levegő kirobbanás szerű hanglökésétől származnak.
A régi szabályozás (2006. előtt) az LAI = 125 dB-ben állapította meg a munkahelyen a hallásvédelem szempontjából megengedett legnagyobb zajszintet, én ennél 3 dB‑lel nagyobbat mértem.
A jelenleg érvényes szabályozás LCpeak = 140 dB-ben állapítja meg a munkahelyen a hallásvédelem szempontjából legnagyobb megengedett zajszintet, ezt az értéket egy alkalommal elértem, általában kisebbeket mértem, feltehetően előfordulhat magasabb érték is.
A következtetések, megállapítások:
A füllel szemben, 10 cm-re tartott hangtölcsér esetén:
‑ adódhat olyan helyzet, eseti mozzanat, amikor a pillanatnyi hangnyomásszint szint olyan nagy, hogy valamilyen szintű maradandó halláskárosodást okozhat,
‑ 10 percet meghaladó, összegzett idejű dudálás várhatóan a megengedett átlagos napi munkahelyi zajterhelést meghaladó lesz. (Ez az expozíció mindennapi ismétlődés esetén is csak hónapok-évek időtartamában lesz veszélyes, akkor viszont maradandó hallásromlást okoz.)
10 cm-nél kisebb távolságból, vagy a fülbe közvetlen dudálva kimondottan veszélyes az eszköz az ép hallás megőrzése szempontjából.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy valami különösen veszélyes tárgyról lenne szó, hiszen bármely fúvós hangszerrel ennél nagyobb hangosságot lehet elérni, vagy egy darab csővel valaki fülébe trombitálva a fenti zajszinteket okozni lehet. A „veszélyesség” a helytelen és fegyelmezetlen használat, buta tréfálkozási szándék miatt lehet tényező.
Összefoglalva: arra kell ügyelnünk, de arra nagyon, hogy ne dudáljon vuvuzelával valaki közvetlenül a fülünkbe.
Győri Sándor